56films documentary filmmaking

Az ’56-os forradalom hőseinek emlékére

Kaláka és Faludy György: 1956, te csillag (videóklip)

„Fontosnak tartom, hogy megemlékezzünk az 56-os forradalom- és szabadságharcról – leginkább azért, mert számomra ez volt a legmeghatározóbb történelmi esemény a XX. században, noha nem is éltem még akkor. Az én sorsomat is a forradalom alakította, hiszen édesapám részt vett – mint katona – a harcokban és ezért kellett elmenekülnie az Egyesült Államokba, ahonnan sosem tért haza, még látogatóba sem. Édesanyámmal, aki Mosonmagyaróvárról menekült családjával, az USA-ban találkozott és én már ott születtem, nevelkedtem, jártam egyetemre – csak a rendszerváltás után költöztem “haza.” Már több olyan dokumentumfilmet készítettem, ami 1956-tal illetve a kettős identitással foglalkozik, nehéz elengednem a témát. A Kalákáról szóló filmem kapcsán tudtam meg, hogy az együttes 35 év után először veszi fel stúdióban ezt a dalt, és úgy éreztem, hogy nekem is ott a helyem – hálás vagyok, hogy ott lehettem. A klipben használt archív fényképek részben emigráns magyarok felvételei, a 16mm filmfelvételek pedig először kerülnek közönség elé, nemrég fedezték fel őket az amerikai Nemzeti Archívumban.”

(Pigniczky Réka, filmrendező, producer – 56Films)

„A Kaláka együttes 1969-ben, 55 éve alakult. Mindössze 13 évvel az 56-os forradalom után. Akkor azt éreztük, ez már egész más világ. És valóban más világ volt, de 56-ról nem igen beszéltünk nyilvánosan, éppen elég volt tudni azokról a dolgokról, mi történt szüleinkkel a forradalom leverése után. Mivel már a hetvenes évek eleje óta jártunk koncertezni nyugatra, természetesen sok történetet hallottunk, sokakkal találkoztunk, sok mindenről tudtunk, amiről nyilvánosan nem beszéltünk. A változás időszakában (pontos dátumot nem tudok) a Thália Színházban volt egy Faludy est Koltai Gábor rendezésében, amire elmentem és ott hallottam Bitskey Tibor előadásában Faludy György emigrációban, 1986-ban írott versét, az 1956 te csillag címűt. Mintha egy krónikás éneket hallottam volna a forradalom napjairól. Elkértem Tibortól a példányt és nagyon hamar megszületett az ének. A Kaláka daloktól talán kicsit szokatlanul, a záró strófából refrén lett. Énekeltük sokak örömére.1995-ben némi személyi változás volt a Kalákában és ezt a dalt Huzella Péter szólóban énekelte tovább. Mi csak ritkán, 56-os évfordulók alkalmából.  Felvétel nem készült róla. Most elhatároztuk törlesztjük az adósságunkat, és együtt rögzítettük stúdióban a dalt. Íme az ének, íme a rövid emlékezések és az eddig ismeretlen dokumentum felvételek, melyeket Pigniczky Réka mini-dokumentumfilmmé formált.”

(Gryllus Dániel a Kaláka együttes vezetője, a dal zeneszerzője)